Egy igazi fundi igazi alapművével ismerkedünk most meg. A teljes szöveg elérhető itt.
Először érdemes végigfutni az alcímeket, hogy az érvelés logikai fonalát feltérképezzük. Szkíták - nemesség - trianon - Szt István - másság - alternatív elméletek. Nos igen, az érvelés lényege, hogy a finnugor nyelvelmélet szerinte megalázó, tehát kell lennie más magyarázatnak. Ez természetesen eleve hülyeség, neve is van, wishful thinking.
Az már egy extra, hogy a kitalált megalázáshoz dukálnak kitalált megalázók is, a magyarság mételyei, itt éppen a Habsburgok és idegenszívű akadémikusok:
A finnugorizmust a múlt század végén a Habsburgok és azok bérencei, az Akadémia bizonyos idegenszívű tudósai honosították meg magyargyűlöletből, azt akarva, nehogy tudjunk hihetetlenül dicső múltunkról; koszos, primitív, kulturálatlan, barbár jurtalakó ősöket véljünk.
Grespik ezt valószínűleg azért gondolja így, mert a nyelvészeti módszerek akkor érték el a nyelvek közötti rokonságok vizsgálatának lehetőségét, amikor a Habsburgok voltak a rosszfiúk éppen. Érdemes talán visszaemlékezni az akkori finnugor - török, vagy történetileg hűebben ugor - török vitára. Az egyik oldalon a tagadhatatlan szó-egybeesések a magyar és a török nyelv között, a másik oldalon a tagadhatatlan nyelvtani szerkezetazonosságok a magyar és az észt-finn nyelvek között. A nyelvtudomány akkorra már elfogadta azt a megfigyelést, miszerint a szavak sokkal gyorsabban változnak, mint a fonémakészlet és a nyelvtani szabályok. Ez a tény egyértelműsítette a finnugor elmélet előnyét a török elmélettel szemben.
Aki tehát a finnugor nyelvelmélettel szemben próbál érvelni, ezt kell támadja, vagyis mutatnia kéne másik nyelvet, ami még hasonlóbb nyelvtani szabályai alapján közelebb vélhető - esetleg általánosan cáfolnia kellene a nyelvek változásainak amúgy sokszorosan bebizonyosodott sebességviszonyait a nyelvtan és a szavak között. Egyik sem egyszerű.
Viszont minden más irreleváns. Úgyhogy most a teljes cikkből összeollózom a releváns részeket. Jellemző módon zárójelben van:
(Összevetendő itt a velünk ellentétben a külsőségekre összpontosító nyelvek között is szélsőséges angol nyelv, amely ráadásul olyan szavakat is többes számba rak, mint pl. olló, nadrág, szemüveg…! A finn sem velünk rokon szemléletű, de egyetlen egy más nyelv sem!)
Ez tehát egy nyelvtani szabály, aminél talált különbséget a szerző hivatkozása arra, hogy konkrétan különbözik a finn és a magyar nyelv, de sajnos hiányzik a "bezzeg a sumérban" kezdetű mondat.. Ez a különbség valóban létezik, viszont körülbelül elhanyagolható: néhány tíz szóra vonatkozó, szóátvétellel megtelepedett nyelvtani sajátosságról van szó, ami fontosságban eltörpül a toldalékolási szokások egyezésével (ráadásul fonetikai hasonulással, Helsinki - Helsinkiben : Helsinki - Helsingissä), szóösszetétellel, fonémakészlet szinte teljes egyezésével (szegediek előnyben, a finneknél a nyílt és zárt e fonémák megkülönböztetendőek, írásban az egyik e a másik ä), satöbbi. És a sumérban hogy is van ez? Erről egy szó se esik.
A fenti idézet mellesleg az egyetlen, ahol a "finn" szóra keresve nem "antifinnugoristák", vagy "finnugor származáselmélet" találat van. A teljes szövegben csak itt szerepel a "finn", szó, és sehol sincs semmi az "észt" nyelvről, se a többiről. Több érv tehát nincs.
Grespik szövegének maradéka színtiszta fundiság, irreleváns hablaty egy, a valóságnál sokkal fennköltebb kontextusban. Előkerül az igazságkeresés:
Írásomat végigolvasva (ha megjelenik) szokjon hozzá az igazságkeresés szókimondásához, merészségéhez! Hivatásos igazságkereso, jogász vagyok, de mint napi társadalmi folyamatokat érzékelo ember akarok megszólalni, mert amit mondani akarok, hiányzik a médiákból, tankönyvekbol, szellemekbol, lelkekbol.
a fundijogászi világnézetet:
...
így e jogkönyv a joggyakorlat, a szokás útján kötelezõ erejûvé, törvényerejûvé vált. 1628-ban felvették a Hármaskönyvet a Magyar Törvénytárba (Corpus Juris Hungarici) is, ezzel kinyilvánították visszamenõleges hatályát és érvényességét. Egészen 1945-ig a magyar jog alapvetõ, közvetlen forrása volt, tehát 428 évig elfogadták a benne írtakat, többek közt a szkíta származástudatot is.
A származástudat törvényileg szabályozva majdnem olyan jó, mint a törvényben rögzített pi, igaz ez utóbbi nem lett törvény, mert szerencsére jelen volt egy hozzáértő.
A hivatkozott fundik (Badiny Jós Ferenc, John Bowling, stb) dolgainál végképp elszabadul a pokol, ennyi kreativitás szerencsére Grespikben nincs, viszont kritika nélkül átvesz minden marhaságot:
Jézus nem zsidó, hanem vérünkbõl való pártus (szkíta-hun) herceg volt, vagyis Jézus vérrokonai vagyunk. Isten kiválasztott népe tehát a magyar, hiszen közülünk való hercegnõ lett Isten gyermekének anyja. Az Árpád-házi (Turul=fényfiú) királyok Jézus családjából származók.
Badiny Jós Ferenc sumerológus
Az emberi faj DNS-ének adott hosszegységen 2-3 csavarodása van, míg a magyarnak (és japánnak, akikkel távoli rokonok vagyunk) 9, ami megegyezõ a Szíriuszról a Földre jövõ fény megcsavarodási számával. Ebbõl is származik a magyar elme, lélek, szellem kivételes volta, kozmikus származása, a magyarok "beválasztottsága". Az Orion csillagképbõl való származásunk misztériumára utal többek közt a három Gízai nagy piramis és a Pilisben bizonyos helyek pozíciója, léte is.
Kovács András táltostanár
2. Tulajdonszemlélet: Az indogermán haben/have, vagyis a kényszeredett hatású "birtokol" szó alkalmazása helyett alázatosan nézi nyelvünk azt, amit a Teremtõtõl kapott, mint aki érzi, tudja, hogy ez csak kölcsön van; az ilyen hozzáállás láttán a materialista lelki beállítottságú indogermán megzavarodik.
Lange Irén nyelvkutató
(kiemelések az eredetiből)
Ezekhez hozzáfűznöm semmit sem kell, pompásabb gyűjteményt eddig sem láttam, ezek a marhaságok évek óta önálló életet élnek, az alapműveltség részét képezik funditémában.
Az ember csak akkor szomorodik el, amikor eszébe jut, hogy ezt a mintapéldányt, ezt az országos hírnevű marhasághalmot a Magyar Demokrata 1999-es évfolyamáról szóló közönségszavazásán negyedik legjobb cikknek ítéltetett. Reméljük, a humora miatt!
