"Az összes talált kövület vagy egy jelenleg élő fajhoz tartozik, vagy egy már

kihalt fajhoz.

Teljesen igaz, csak a szerző ezt az evolúció elleni bizonyítékként közli. Az ellen nem véd."

Dehogynem. Csak fogd fel a logikáját: Egyetlen kövület sem trtozik két faj közötti átmenethez, tehát evolúció ugyehogynincs!

@ZULLU: bizony. Ha meg találunk olyat, amit eddig átmenetiség-hiányként emlegettünk, az tutira kihalt, és ezzel visszavezettük a tökéletes cáfolatunkra az esetet :)

Kérdés, hogy a teremtés elfogadása milyen indíttatásból születik. Aki abban keresi Istent, hogy hogyan reagáljon arra, hogy a legjobb barátja vérig sértette, annak egyszerűbb érvelési sor, ha Istent, Jézust, neadjisten Krisna, Buddha tanításait veszi alapul, mintha azon tényezőket, amelyek ezeket az isteneket az emberben szükségszerűen megteremtették. Ez utóbbi esetben lehet, hogy Occam borotvája Isten felé húz…

Ne feledd: Occam szerzetes volt…

"Ez utóbbi esetben lehet, hogy Occam borotvája Isten felé húz…"

Ez is félreértése Occam elvének. Az egyszerűbb magyarázat egyszerűségét a feltételezések számával méri Occam.

Félreértése? Occam nem azt mondja: Csak szükség esetén posztulálj sokféleséget.

Induljunk ki abból, hogy Isten nem létezik a szó klasszikus értelmében. Ebben az esetben ezt a fogalmat emberek hozták létre, azzal a céllal, hogy egységesen, egyszerűen fogalmazzon meg, testesítsen meg egy amúgy összetett, bonyolult tudást. Tehát Isten egy egyszerűsítés. Hogy mennyire hatékony egyszerűsítés, az már eldőlt, Isten fogalma ma is létezik, tehát sok ember számára elfogadható a világ Isten magyarázatával.

A fizika is egyszerűsít bizonyos esetekben. Persze abban az esetben, ha a végeredmény szempontjából nincs értelmezhető különbség az egyszerűsített és a bonyolult modell között. Pl. egy autó várható útjának kiszámításánál Newton törvényeit használják és nem vonják be a relativitáselméletet, eltekintenek esetleg a motor időjárási viszonyokból származó teljesítményváltozásától és még sok mástól. Talán ezért is térnek el a vallások időben és térben, hiszen minden kultúrkörben más és más lehet ennek az egyszerűsítésnek a jellege, más és más lehet, ami fontosnak emelődik ki.

Ha a fenti példámat nézem, sokkal könnyebb az emberi viszonyokban eligazodni, ha Isten akaratát, a benne megfogalmazódó szellemiséget, erkölcsöt veszem alapul, mintha szociológiai, pszichológiai, kultúrtörténeti, ökológiai modelleket állítok fel. Arról ne is beszéljünk, hogy sok esetben nem is értjük bizonyos emberi jelenségek mibenlétét, mozgatórugóit. Sőt merem azt mondani, hogy nagyon sok területen az ismereteink felszínesek és szétszórtak.

Mondjuk úgy, Isten létének feltételezése egyfajta tapasztalati modellként értékelhető. Amíg a köznapi ember számára nincs érthetőbb, átláthatóbb magyarázat, addig teljesen elfogadható.

Soha nem értettem miért kell Isten létét cáfolni, illetve bizonyítani. A kérdés, hogy a vallásokból fakadó szabályok, erkölcsök, szokások nélkül jobb lenne-e a társadalom. Úgy gondolom, hogy nem. Még nem. Sokkal fontosabb kérdés számomra, és úgy az átlagember számára, hogy Isten – tartsuk azt valóságosnak, vagy példázatnak – mire tanít minket, mit tanulhatunk tőle, és ezáltal mennyivel válunk jobb emberré.

A tudomány eltekint Istentől, és kivonja őt a világképből, mint a modellt szükségtelenül bonyolító tényezőt. A kérdés, hogy a hétköznapi embernek mit ad helyette.

Hmm... Azt hiszem fogalmazódik bennem egy saját blogbejegyzés. :-)

@Nagy Attila Zoltán: ha szeretnél mondani valamit, akkor nyugodtan, kivárjuk :)