Egy kényelmetlenül idézhető, ám a fundiblog portfólióból fájóan hiányzó netharcossal fogunk most foglalkozni. wmiki általános alapelve, hogy a tudomány meg a vallás közötti kizárólagos különbség a kinyilatkoztatások tartalma, a módszerbéli különbséget nem ismeri el (és a biztonság kedvéért az ez irányú felvetéseket módszeresen figyelmen kívül hagyja) Megpróbáltam egy friss bejegyzése mellől az őt megvilágosítani próbálóknak adott válaszaiból a lényeget összevágni egybe:

ha a modell nem egyenlő a valósággal, akkor miért terjesztenek hittételeket állami intézményekben?

miért erőltetnek emberekre hamis dogmákat?

(...)

igen a gravitáció is hittétel, hiszen még mindig nem tudják mi okozza, többféle modell is van a tudományban, de fogalmuk sincs melyik a helyes
a DNS esetében pedig szintén rengeteg a kérdőjel

ugyanígy többféle fény, és anyag elmélet van
mindegyik elmélet és mindegyik pontatlan

ha értenél a tudományhoz, akkor ezt tudnád...

forrás

wmiki nyilvánvalóan nem ért a tudományhoz, hiszen a klasszikus "de mindegyik csak elmélet" marhaság egy alapfundiság, ami a szó köznyelvi és szakmai jelentése közti eltérés nem értéséből származik. Ennek a különbségnek az egyszerűsége mindig arra serkent embereket, hogy felvilágosítsák wmikit, de aztán meglepődnek a válaszként megjelenő vitakultúrán, és lényegében mindenki feladja négy-öt hozzászólás után.

Kis tudományfilozófiai összefoglaló: van a tényanyag, a jelenségek, amik magyarázatára szolgálnak a modellek. A tény (alapos megfigyelés, kísérleti eredmény) létezése objektív, magyarázata pedig modellt alkot, mégpedig a többi tényhez való illeszkedés követelménye miatt.

Természetesen tökéletes, végleges modell nincs, hiszen a tudásunk véges, véges számú tény ismerete áll rendelkezésre, ezért a tudománynak egyáltalán nem is célja, hogy megcáfolhatatlan, végleges állításokat fogalmazzon meg. Dogmák a tudományban éppen a működési elvéből következően nincsenek. A dogma hiánya azonban nem azt jelenti, hogy a tudományos álláspont "csak egy" vélemény, hanem az eddig felmerült vélemények közül gondosan lefektetett módszerek szerinti eddigi legjobb álláspont. A lecseréléséhez nem elegendő csupán mást állítani, a tudományos módszer elvei alapján meg kell mutatni, hogy az új állítás valóban jobban illeszkedik az eddig ismert tényekhez.

A tudomány tehát nem "igazságkutató" a szó karizmatikus értelmében, ami orbitális nagy "igazságok" kimondásával foglalkozik, lehetőleg összefüggés nélkül. A tudomány hasznosságelvű: ha a világról alkotott tudásunk alkalmas arra, hogy egy adott viselkedést kiváltson a természetben, vagy csak az erre vonatkozó ismeretet megalapozottan bővítse, akkor az egyszer akár gyakorlati hasznot is hozhat. Ebbe beletartozik a "L'art pour l'art" tudományfelfogás is, hiszen ez csak annyit jelent, hogy a közvetlen gyakorlati hasznosság nem szempont, és sok példa mutatja, hogy az ilyesmi később gyakorlati hasznot hozhat, pontosan azért, mert az ismeret megalapozott, és ezért lehet rá építeni.

A wmiki-féle álláspont tehát pont azt támadja a tudományban, amitől jó, amitől működik. Számon kéri rajta a dogmátlanságot úgy, hogy (hamis) dogmának nevezi az elméleteket - nyilvánvaló az önellentmondás.