Rendhagyó, elemző post következik. Az Értem weboldalon a legfrissebb okosság bizonyos Szabó Viktor matematikushallgató (BME matematika szak).
A problémák már ott kezdődnek, amikor azt a tényt, hogy a tervező személyével az ID nem foglalkozik, azt érdemnek mutatja be, holott pontosan az állítások falszifikálhatatlanságát garantálja. De az igazi marhaságokat akkor kezdi sorolni, mikor rátér a tervezettségre.
Összetettség: elég kicsi-e valószínűsége?
Specifikáltság: tartalmaz-e számunkra értelmes információt?
Ha összetett és specifikus → TERVEZETT!!!
Ez ugye egyik irányban sem teljesül. Egyfelől vannak nem tervezett, valószínűtlen, de számunkra értelmes információt hordozó dolgok, ilyen például a Hold "arca". Ez egyszerűen azért van, mert az, hogy számunkra mi érdekes, az független a keletkezéstől, az ember hajlamos értelmesnek tekinteni olyasmit is, ami nem az.
Másik irányba pedig nyilvánvalóan hülyeség, de a képlet szerint csak egyik irányba van implikáció, úgyhogy nem kell bemutatni teszemazt a gondosan tervezett szoftver gépi kódjának "értelmetlenségét".
Az igazi hülyeség akkor kezd el terjengeni, amikor bejön egy konkrét valószínűség-érték, ami felett az összetettség az ID szerint meghalad egy kritikus értéket. Lássuk a számítást:
10⁸⁰ - univerzumban megfigyelhető elemi részecskék száma
10⁴⁵ - másodpercenként legfeljebb ennyi változás történhet egy fizikai rendszerben (ún. Planck-féle egységidő inverze)
10²⁵ - egymilliárdszor az univerzum becsült életkora (másodpercben)
Legfeljebb (10⁸⁰∙10⁴⁵∙10²⁵ =) 10¹⁵⁰ fizikai esemény történhetett a Big Bang óta
Ha ennél is kisebb P(X) → ÖSSZETETT
Ebben van sima tárgyi tévedés, mivel a Planck-féle egységidő azt mondja ki, hogy hány egymástól megkülönböztethető időpillanat van egy másodpercben, nem azt, hogy egy fizikai rendszerben hány változás történhet. Ha a kettőt összekeverjük, nemes egyszerűséggel kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a világegyetemben két dolog egyszerre történjen ugyanabban a Planck időpillanatban. A szerző nem fizikus, matematikus, ezért ezt még esetleg nem kéne tudnia, de mindenképpen érdekes, hogy ilyen jelentős tévedésbe esik, hogy nem tűnik fel neki, hogy így egy fizikai rendszerben a változások lehetséges száma nem függ a rendszer méretétől..
Az a helyzet, hogy 1/10¹⁵⁰ egy elég gyenge szám, ha univerzum méretekben gondolkodunk valószínűségekről. Például egyetlen részecskére nézve, annak a valószínűsége, hogy egy adott helyen van egy adott pillanatban, márrosszabb, pláne sok részecskére egyszerre.
De legyen, fogadjuk el, hogy az ID követőinek a világon szinte minden elég bonyolult ahhoz, hogy összetettnek tekintse.
A tanulmány szerint a lényeg a specifikusság. No ez az, amiről több szó nem esik. Amit össze tudott szedni, az a SETI-re való hivatkozás, csakhogy a SETI nem tudomány abban az értelemben, hogy a céljaföldönkívüli intelligencia felfedezése lenne, ez egyértelműen falszifikálhatatlan. ( The accusation that SETI is based upon a non-falsifiable hypothesis is valid only if one believes that the objective of SETI research is to prove the existence of extraterrestrial intelligence) Ettől még van a SETI-nek tudományosnak nevezhető területe, de olyankor feltűnően nem intelligenciáról, hanem rádiójelek objektív tulajdonságairól esik szó.
Más meg nincs. A befejezésben említi, hogy jelsorozatra használható, de erről nem volt szó sehol, csupán hogy talál-e benne valami értelmet vagy sem, ez pedig a befogadón múlik, nem a jelsorozaton. Jelsorozatra sem használható.
Az, hogy a specifikáltság nincs részletezve se itt, se más anyagban tisztességgel, nem véletlen. Egyfelől az ID klasszikusan meggyőzni és nem bizonyítani akar, ezért elegendő az a tárgyalási fok, amíg Szabó Viktor is eljut: ember érti, ember nem érti, specifikált, nem specifikált, és nem foglalkozunk olyan kérdésekkel, hogy ha valaki nem tud magyarul, attól az üzenet akár specifikált is lehetne, de ott és akkor nem az, és pláne nem foglalkozunk még csak kísérletével sem az objektivitás becsempészésének.
Az ok pedig egyszerű:
a tervezett dolgokat nem a bonyolultságuk alapján ismerjük fel, hanem úgy, hogy feltételezéssel élünk két dologról:
a tervező motivációjáról és eszközkészletéről. A bonyolultságnak a legkisebb köze sincs hozzá, nincs mód megállapítani valaminek a tervezettségét úgy, hogy a tervezőről semmit sem tételezünk fel (az intelligencia önmagában, a szándék ismerete nélkül semmi - mert miért is ne lenne bármi intelligens). Ez utóbbi esetben ugyanis tetszőleges dolog tervezett lehet, mert miért ne lehetne egy tervező (akiről mivel nem tudunk semmit, lehet mindenható akár, tetszőleges motivációval) aki azt a bármit alkotta, mert az volt a célja, hogy azt létrehozza? Nincs mód eldönteni. Persze az ID híveit egy jottányit sem zavarja, hogy esetleg minden tervezett, pont ez a cél :)
